A világ legtermészetesebb dolga, hogy félünk az oltásoktól. Egyrészt senki se szereti, ha tűvel szurkálják, másrészt van az egészben valami távoli, természetellenes, hihetetlen, „varázslatos”.
Valakik valahol összekotyvasztanak valami szert, amit ha belénk szúrnak, megmenti az életünket. De ötletünk nincsen róla, hogy pontosan kik, pontosan hogyan és pontosan mit kotyvasztanak össze, csak azt tudjuk, hogy óriási a tét. Élet-halál kérdése. Bízzunk az okosokban, és gondolkodás nélkül tegyük, amit mondanak.
Hát pont ez az, amihez senkinek sincsen kedve! Nem bízunk a vezetőinkben, tudjuk, hogy a gyógyszergyárak részvényeseit kizárólag a profit érdekli, és tudjuk, hogy – a Sztálinnak tulajdonított idézettel élve – egy ember halála tragédia, soké viszont csak statisztika: tudjuk, ha mi magunk nem vigyázunk magunkra, a „nagyoknak” személyenként fontosak nem vagyunk.
Ezért írtam meg ezt a cikket! Hogy gondolkodj – és kapj hiteles forrásokat ahhoz, hogy végig tudd gondolni, ki mit akar a testeddel.
Előrebocsátom: nem fogom megmondani, mit tegyél. De igyekszem érthető válaszokat adni a kérdésekre, amik a legtöbbekben – így bennem is – felmerülnek az oltások kapcsán.
Ezt a cikket a saját édesanyámnak és feleségemnek írtam. Miattuk néztem utána ezeknek, hogy a saját családomat biztonságban tudjam. Amit olvasni fogsz, a számomra legkedvesebbek életében is alkalmazzuk – ezért is merem megosztani Veled.
*
A cikket Dr. Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára lektorálta. Az ő hozzászólásai nyomán a cikket 2020. december 21-én több helyen kis mértékben pontosítottam.
1. Hogyan működnek az oltások – az autószerelő műhely és a maffiózó példája
A testünk minden egyes nap rengeteg féle kórokozóval találkozik. Amikor ezek bekerülnek a szervezetbe, az immunrendszerünk speciális fegyvert vesz elő, minden egyes kórokozóhoz más-más féle, egyedi antitesteket.
(Hogy egészen pontosak legyük B-sejtek esetén antitesteket, T-sejtek esetén T sejt receptorokat. A későbbiekben az érthetőség kedvéért maradok az antitest megnevezésnél.)
Az antitestet úgy képzeld el, mint mondjuk egy képzeletbeli autószerelő műhely sokezres villáskulcskészlet egyik darabját: nagyon hasonlítanak egymásra, de mégis pont annyira különböznek, hogy mindegyik csak egy bizonyos feladatra használható.
Ha nincsen meg a „megfelelő méretű villáskulcs”, a szervezetnek magának kell legyártania egyet, különben nem tud mit kezdeni a problémával.
Ha nincsen az adott kórokozó ellen megfelelő antitestje, bizony védtelen lesz.
A jó hír, hogy a legtöbb esetben a szervezet viszonylag hamar legyártja az adott vírus, baktérium vagy egyéb betolakodó elleni antitestet és pár nap gyengélkedés után megy az élet tovább.
Sőt! Védettségünk is kialakulhat, hiszen ha legközelebb találkozik ugyanezzel a kórokozóval, csak előveszi a sejtjei memóriájából a tervrajzot és hipp-hopp legyártja újra, mielőtt az annyit tudna mondani: Pneumonoultramicroscopicsilicovolcanoconiosis” (ami a leghosszabb betegségnév a szótárban és egyébként semmi köze a fertőzésekhez).
A gond akkor van, ha ez valamiért mégsem sikerül neki, vagy a betolakodó ennél agresszívebb, és mielőtt elkészülne az új fegyver, már meg is ölt minket.
Mintha az előbb említett autószerelő műhelybe egy maffiózó hozná be a különleges gyártmányű kocsiját, és pisztolyt fogna a fejedhez, hogy megöl, ha egy órán belül nem javítod meg. Te mit tennél ebben az esetben?
Nyilván megpróbálnál előre felkészülni, próbálnád megszerezni az autó tervrajzát, egy-egy darabját és előre legyártani a megfelelő kulcsot, nem?
Hát pontosan ezt a célt szolgálják az oltások is: beadunk a szervezet műhelyébe egy próbadarabot, hogy elkészüljenek a szerszámmal, a fegyverrel, az antitesttel, mire éles lesz a helyzet.
Így nem eshet meg, hogy megöl minket a kórokozó mielőtt elkészülnénk a megöléséhez szükséges eszközzel, és rengeteg bevetésre kész eszközünk és „tervrajzunk lesz”. Már felkészülten várjuk a támadást.
De hogyan lehet ezt elérni?
Egyszerű: megmutatjuk az immunrendszernek előre, hogy mivel kell majd szembenéznie. Legyengített kórokozókat vagy az élettelen kórokozók egyes részleteit fecskendezik belénk, hogy a szervezetünk megismerje azt, és megtanuljon védekezni ellene. Sőt, a legújabb oltásokban már nem is maguk a legyengített kórokozók vagy azok darabkái, alegységei vannak, hanem csak a vírusok tervrajza, ami alapján elkészülhetnek az antitestek.
Magát a vírust nem is tartalmazzák.
Mintha a testünk hadserege az ellenség félszemű, féllábú, félnótás hülye unokaöccsein gyakorlatozna az igazi csata előtt. Vagy mintha előre elküldenék a maffiózó kocsijának tervrajzait a szerelőműhelybe.
2. Nem lehet az oltás mégis veszélyes? Annyit hallani erről…
Gondoljuk végig az előző példa szerint, hol lehet mégis hiba! Egyrészt ha a mi immunrendszerünk, a hadseregünk már a gyakorlat során is annyira gyenge, hogy az ellenség félszemű, féllábú, félnótás hülye unokaöccsei is elverik rajta a port.
Legyengült, „immunszupresszált” emberek esetén előfordulhat, hogy az oltás valóban okoz gondot, és a harc nagyon megterheli a szervezetet. Ezért nem olthatnak be például egy csontvelőátültetett beteget (és ezért van ezekkel az emberekkel szemben hatalmas felelőssége mindenkinek, aki beoltathatná magát és nem teszi, de erről később még beszélünk bővebben!).
A másik probléma magával az oltóanyaggal lehet, ha valamiért az oltás maga nem elég megbízható.
Az első esetre a megoldás egyértelmű: az orvosnak kell eldöntenie, hogy elég egészséges-e a páciens ahhoz, hogy megkaphasson egy oltást. A másodikkal kapcsolatban viszont érdemes megvizsgálnunk:
3. Hogyan tesztelik a vakcinákat?
A leggyakrabban használt oltások már évtizedek óta velünk vannak és emberek tízmilliói, ha nem százmilliói kapják meg őket minden évben. Mint minden gyógyszert, ezeket is meglehetősen szigorú, több szintes tesztelés után engedik csak a piacra.
A kísérleti vakcinát először állatokon tesztelik, hogy lássák, elérik-e a kívánt védőhatást és hogy elemezzék az esetleges mellékhatásokat. Amint az oltóanyag tovább jut ezen a fázison, elkezdődik az embereken végzett kísérletek három fázisa.
Az első klinikai fázisban kis létszámú önként jelentkezőt vonnak be a kutatásba. Az ő közreműködésükkel állapítják meg a megfelelő hatóanyagtartalmat, rajtuk vizsgálják az esetleges mellékhatásokat, illetve azt, hogy hatásos-e maga a szer.
Ha ezen a szinten sikeresen vizsgázik az oltás, önként jelentkezők százait oltják be a kísérleti vakcinával, akiket aztán szoros megfigyelés alatt tartanak, hogy megismerjék a szer pontos hatását, az immunválasz mértékét stb. A résztvevőket hasonló nemű, életkorú, alapbetegségű stb. emberekből válogatják össze, mint akiknek végül a kész vakcinát is szánják majd. Ez a második klinikai fázis.
A harmadik klinikai fázisban sok ezer önkéntjelentkezőn vizsgálják meg az oltóanyagot, akárcsak a második fázis során. Mindkét esetben felállítanak egy-egy kontrollcsoportot is, akiket az oltás beadása nélkül is megfigyelnek, hogy lássák, milyen eltérés lesz az oltott és nem oltott emberek egészségi állapota és a vírusra való fogékonysága között.
Ha az összes klinikai kísérlet sikeresen ért véget, még mindig hosszú engedélyeztetési eljárás vár az új oltóanyagra. A hatóságok ellenőrzik a kísérleti eredményeket, a hatékonyságot, a biztonságot, a gyártási folyamat szabályszerűségét, és csak ez után adnak zöld utat a használatához.
De a vakcina vizsgálata még ezzel sem ér véget: amikor a piacra kerül, a tudósok az utánkövetés során további kutatásokat és ellenőrzéseket végeznek, hogy figyelemmel kísérjék az új oltás hatékonyságát és biztonságosságát az immár akár több milliós minta akár sok éves tapasztalatai alapján. Ezt szokás a IV. fázisnak is hívni.
Végül az összes adat befut a WHO-hoz, akik a világ minden országa számára elérhetővé teszik az eredményeket.
Ha gyanú merül fel egy oltás hatékonyságával vagy biztonságosságával kapcsolatban, nyomozást indítanak, hogy kiderítsék a pontos okokat. Leggyakrabban ilyenkor véletlen egybeesésekről van szó vagy a vakcina tárolásának, beadásának módja okozza a problémát. Amennyiben – igen-igen ritkán – kiderül, hogy a vakcina maga okoz egy egészségügyi problémát, a használatát a vizsgálat befejeztéig felfüggesztik.
(A fentiekben a WHO információs oldalának szó szerinti fordítását olvashattad.)
4. Okoznak-e autizmust a védőoltások?
Mindezek ellenére mégis rengeteg álhír és tévhit kering az oltásokkal kapcsolatban. Ezek egyike – talán a legelterjedtebb – , hogy autizmust okozhatnak. Érthetővé válik, miért hiszik ezt sokan, ha elolvasod az alábbiakat. De érthetetlen, ha a fejezet végére esetleg még mindig ezt hiszed magad is.
1998-ban az egész világot megrázta egy tanulmány: Andrew Wakefield és 12 szerzőtársa a tekintélyes Lancet című orvosi szaklapban publikálta kutatását, amely azt állította, hogy az MMR vakcina autizmust és súlyos vastagbélgyulladást okoz.
A hír villámgyorsan felröppent, és a szenzációra éhes média szárnyain bejárta az egész világot – olyannyira, hogy máig milliók hivatkoznak rá. Csakhogy ez hazugság volt – mint az Brian Deer oknyomozó újságíró munkájának köszönhetően 2004-ben kiderült..
Wakefield meghamisította a saját kutatási jegyzőkönyveit, mert üzletet akart csinálni a „háromkomponenses” MMR-vakcina lejáratásából. Méghozzá sokmilliárdos üzletet.
Egyrészt egy-egy autista gyermekek szüleit képviselő ügyvéd jelentős összeget fizetett neki a „pozitív” eredményekért. Ha ugyanis kiderül, hogy az autizmust a védőoltás okozta, akkor a szülők jelentős kártérítésre számíthattak volna a vakcinagyártó cégtől.
Másrészt maga az oltásellenesség elindítójaként számon tartott orvos már a cikke előtt kilenc hónappal szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű egykomponensű kanyaró ellenes vakcinára, magyarán ki akarta ütni az ellenfelet, az akkor már 10 éve a brit piacon lévő MMR vakcinát. (forrás)
Hát nem érdekes?
Csakhogy a hazugság túl nagy volt, túl nagy port kavart fel, és túl sok embert háborított fel. Elkezdték vizsgálni Wakefieldék eredeti cikkét, és kiderült, hogy a mindössze 12 gyerek (!!!) bevonásával végzett kutatás eredményeit úgy hamisították meg, hogy az a szerző szándékainak – és üzleti céljainak – kedvezzen.
Wakefield szerzőtársai egymás után határolódtak el, majd a Lancet visszavonta a tanulmányt. Maga az eredeti tanulmány itt olvasható egy hatalmas, piros „VISSZAVONVA” felirattal minden egyes oldalán.
Azóta a kutatást sokan megismételték, mindig ugyanazzal az eredménnyel: az oltások és az autizmus kialakulása között nincsen kapcsolat.
Többezerszer (!) nagyobb vizsgálatok bizonyították be, hogy Wakefeld megállapításai nem igazak, az oltások nem okoznak autizmust, sem Crohn-betegséget, de a szellem már kiszabadult a palackból.
2015-ben amerikai kutatók például gyereket vizsgáltak meg, legutóbb dán kutatók Wakefield 12 kísérleti alanya helyett gyerek adatait vizsgálták Egyik esetben sem találtak összefüggést az autizmus és az oltások között – ismét.
Ismét, mert 1998 óta RENGETEG kutatás jutott ugyanerre az eredményre – és mégis, ez a hazugságon alapuló tévhit szinte kiírthatatlan az emberek elméjéből.
Nagyon fontos lenne, hogy az oltásokról tények és ne szóbeszédek mentén alkossunk véleményt – és nagyon fontos lenne, hogy senki se terjessze egy bukott orvos önös érdekből létrehozott hazugságait.
Mert amit Wakefield tett, az bűncselekmény, méghozzá világméretű veszélyeztetés. Jó lenne, ha minél kevesebben lennének a bűntársai!
5. És mi a helyzet az oltások mellékhatásaival?
Szerinted ki lenne olyan őrült, hogy bevegyen valamit, aminek a tájékoztatójában mindenki számára elérhetően és egyértelműen le vannak írva az alábbiak?!
A használói között jelentettek vesekárosodást és akut veseelégtelenséget.
Használatakor előfordulhat gyomor-bélrendszeri gyulladás, átmeneti májkárosodás, kialakulhatnak túlérzékenységi reakciók (asztmás roham, bőrkiütések, csalánkiütés, ödéma, szívvel és légzőrendszerrel kapcsolatos rendellenességek), de jelentettek hemolízist is, ami a vörösvérsejtek szétesését jelenti.
Durva, hogy egyáltalán a piacon lehet, nem? A neve egyébként Aspirin.
De az alábbi rendkívül ijesztő mondat is például az Algopyrin betegtájékoztatójából származik:
„Lehetséges mellékhatás „allergiás reakciók által kiváltott életveszélyes állapot (…) néha halálos kimenetellel”.
Nem folytatom, talán érted: aki olvasott már valaha betegtájékoztatót, az tudja, hogy minden gyógyszer – még a leghétköznapibb is! – járhat mellékhatással, néhány nagyon ritka mellékhatás pedig akár súlyos is lehet.
Mégis bevesszük ezeket a gyógyszereket gond nélkül, és nem látunk az Aspirin és az Algopyrin ellen tüntető tömegeket vonulni az utcákon.
Miért? Mert megértjük, hogy ezek a mellékhatások ritkák. És hogy bár mindig lesznek a társadalomnak olyan tagjai, akiknél egy-egy szer használata balul sül el, a társadalom egésze szempontjából a szer megkérdőjelezhetetlenül és összehasonlíthatatlanul több hasznot hoz, mint amennyi kárt okoz.
Pontosan ugyanez a helyzet az oltásokkal is.
A kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni hármas oltás (MMR) például 1000-3000 esetből egyszer lázgörcsöt okozhat, 30 000-40 000 esetből egyszer alacsony vérlemezkeszámot eredményezhet. 1 000 000-ból egy alkalommal agyhártyagyulladás (meningitis) / agyvelőgyulladás (encephalitis) lehet a szövődménye.
Szinte látom, ahogy most ránézel a gyermekedre és felkiáltasz: én nem fogom ezeknek a kockázatoknak kitenni azt, akit a legjobban szeretek!
Pedig egyszerűen csak nem beszéltünk még a másik oldalról. Nevezetesen, hogy a gyerekednek sokkal jobb esélyt adsz nem szenvedni, nem belehalni.
Csak gondolj bele: a te nagyszüleid/dédszüleid hányan voltak testvérek? És hányan élték meg a felnőttkort? Száz éve még teljesen normális volt, hogy a gyerekeink akár bele is halnak például a kanyaróba, vagy lebénulnak gyermekbénulásban.
Mára ezeket elfelejtettük, és nem látjuk az egyenlet másik oldalát: hogy az oltások mitől mentenek meg minket a ritkán fellépő mellékhatásaik árán.
A kanyarós gyermekek esetében ötször nagyobb a lázgörcs kockázata a betegség miatt.
Ez persze nem fogja megnyugtatni azokat, akiknek a gyereke pont az egymillióból egy eset lesz, vagy akik azt látják, hogy a gyerekük rosszul visel egy oltást. Az ő ijedelmük teljesen megérthető, de adott esetben hiába próbálják bizonyítéknak beállítani a fájdalmukat, ez a nagy képen nem változtat.
Még az Aspirinről is tudjuk, hogy nagyon ritkán például vesekárosodást és akut veseelégtelenséget okozhat, mégsem merül fel senkiben, hogy be kéne zárni a gyógyszertárakat és be kéne tiltani minden orvosság forgalmazását.
Megértjük, hogy minden orvosi kezelés és beavatkozás bizonyos mennyiségű kockázattal jár, és azért vágunk bele mégis egy ilyenbe, mert tudjuk, hogy a haszna sokszorosan meghaladja a veszélyeit.
Attól még, hogy mára elfelejtettük, mitől védenek meg minket a vakcinák, ezek a betegségek készen állnak, hogy újra támadjanak és újra rengeteg traumát, torzulást és gyászt okozzanak a családoknak.
Nem kéne megvárni, hogy újra meg kelljen értenünk a veszélyeik mellett a hasznosságukat is.
6. Mi az a nyájimmunitás és hogyan működik?
Biztosan te is játszottad gyerekkorodban azt a játékot, amit az angolok „the floor is lava” azaz „a padló láva” néven ismernek: amikor csak a fehér járólapra szabad lépni, a feketére nem, mert a fekete kocka – a játék szabályai szerint – „éget”.
Hát körülbelül így van ez a vírusokkal is. Amikor kifejlődnek és elszabadulnak a világban, minden járólap fehér a számukra, szabadon tudnak terjedni. De ahogy az emberek találkoznak vele, elkezdenek természetes immunitást, védettséget kialakítani a kórokozóval szemben, elkezdenek megjelenni a fekete kockák, amerre a vírus „nem léphet”, ahol már nem tud embereket megfertőzni.
Ha kellően sok fekete járólap – azaz immunis, antitesttel rendelkező ember – lesz a társadalomban, a vírus terjedése megáll, sőt, el is tűnhet, még akkor is, ha egyébként nem minden egyes tagja a társadalomnak védett.
Van egy „kritikus tömeg”, amely a vírus fékentartásához szükséges. Ez COVID esetén valahol 50-65% körül lehet, a himlő esetén viszont 95%. Tehát a vírus akkor nem tud tovább terjedni, ha 100-ból maximum 35-50 (COVID) illetve 5 ember (himlő) nem találkozott még a vírussal.
Miért nem hagyjuk akkor, hogy oltás helyett a teljes társadalom átfertőződjön, és lépünk végre tovább?
Azért, mert ha – a COVID esetében – akár csak 1% számára is okoz komoly gondot a megbetegedés (és itt szkeptikusok kedvéért nem csak az elhalálozásokra, hanem a hosszú távú életminőség-csökkenésre is gondolhatunk), akkor a teljes lakosságra levetítve világszinten, közel ötvenmillió embernek* kéne szenvednie és/vagy meghalnia addig, amíg a 60%-os átfertőzöttséget elérjük. Ez 5 teljes Magyarországnyi áldozat.
(*A számítás alapja: 7 594 000 000 ember 1%-a 75 940 000, annak a 60%-a 45 564 000. A számítás hipotetikus, de az arányokat szemlélteti.)
Oltásokkal viszont még akkor is milliók szenvedését lehet megakadályozni, ha esetleg lesznek is kis számban olyanok, akik rosszul reagálnak az adott oltásra. A létező, valós kockázatokat – a fentiek alapján te is láthatod – messze meghaladják az oltások előnyei.
7. Az egyedül az én döntésem, hogy beoltatom-e magamat, nem?
A saját szempontodból bizonyos esetekben igen, de a társadalom szempontjából fentiek miatt te is beláthatod, hogy nem.
Vagy segíted a kritikus tömeg kialakulását, vagy fehér járólap maradsz a vírus számára, akin keresztül terjedni tud. Ez sok esetben (például az előbb említett himlő) a saját magad vagy a gyermeked konkrét veszélyeztetését jelenti, sok esetben (például az influenza esetében) a beoltatlan vagy beolthatatlan embereket.
Mert rengeteg olyan gyerek, felnőtt és idős van, aki egyszerűen nem kaphatja meg az oltást: mert immunszupresszált, azaz az immunrendszere valami miatt annyira gyenge, hogy nem tudna jól reagálni az oltóanyagra. Ilyenek lehetnek például egyes vakcinák esetében a csontvelőátültetettek, az oltás valamely komponensére allergiásak, terhes nők stb. (Ez a felsorolás NEM minden oltásra és mindig igaz, itt találod a WHO részletes ajánlását, hogy melyik oltást kinek nem szabad beadni.)
Ha te nem oltatod be magadat vagy a gyermekedet, szabad utat engedsz a vírusoknak, és közvetve őket veszélyezteted. Ezért is van az, hogy sok országban bizonyos fontos oltásokat nem tesznek kötelezővé – mert fel sem tételezik, hogy a társadalom tagjai ne fognák fel ennek a jelentőségét kényszerítés nélkül is.
Ha sokan nem adják be maguknak a kötelező oltásokat, egy darabig el fogja bírni a társadalom a potyautasokat, akik annak az előnyeit élvezik ki, hogy mások beoltatják magukat és a szeretteiket.
De egy ponton, ha túl sok ember lesz (himlő esetén 5%-nál több, a koronavírus esetén 30-35%-nál több), aki nem adatja be az oltást, a nyájimmunitás fellazul, és a vírus újra elszabadul, megfertőzve a be nem oltottakat.
Ezért erkölcsi kötelessége mindenkinek a szükséges oltások beadatása.
8. És mi történik, ha változik a vírus?
A legalapvetőbb kérdés a témával kapcsolatban ez szokott lenni: beoltottak influenza ellen, mégis elkaptam. Ez hogy lehet?
A vírusok nem állandóak, folyamatosan változnak. Főleg akkor, ha nem tartjuk őket féken oltásokkal, hiszen minél nagyobb számban tudnak elszaporodni, annál valószínűbb, hogy lesz mutálódott verziójuk is – ami persze ismét egy fontos érv az oltások beadatása mellett.
A jelenlegi influenza-oltásokról például tudjuk, hogy hatékonyabbak az influenza B törzse és az influenza A(H1N1) törzse ellen, de alacsonyabb védettséget nyújtanak az A(H3N2) törzs esetén.
Így megtörténhet, hogy bár Ferit és Marit is „influenza” ellen oltották be, Feri nem kapja el a betegséget, mert a B törzzsel találkozik, Mari viszont elkapja, mert az A(H3N2) törzzsel fertőződik meg, és pont abba a csoportba fog tartozni, akik esetében az oltás kevésbé volt hatásos e törzs ellen, a szervezet nem tanult meg megfelelő antitestet termelni.
Ráadásul meg kell értenünk, hogy 100%-os hatékonyságú oltás nincs. Igen kis számban minden esetben lesznek, akik az oltás ellenére is fertőzhetők maradnak. De ezt a problémát egy kellően nagy számban beadott oltás következtében kialakuló nyájimmunitás még le tudja fedni. Viszont ez is egy magyarázat arra, hogy miért hallunk például az influenzaoltás kapcsán olyan esetekről, amikor az oltás ellenére is kialakult a betegség.
Ez beleszámolt kockázat, de – hogy újra leírjam a legfontosabb mondatunkat – a kockázatok és a hasznok közül még mindig a hasznok vannak túlsúlyban.
Mi a helyzet a koronavírus új mutációjával?
Már a kérdés sem pontos: rengeteg mutációja volt a vírusnak már márciusban is, csak ezek nem voltak olyan mértékben különbözőek (vagy felderítettek), hogy új vírustörzset alkossanak.
Mint két testvér, akik különböző személyiségek, de ettől még egy család tagjai.
Ez részben magyarázat arra is, hogy miért lehetnek annyira különböző tünetei és lefolyása a fertőzésnek – de a cikk megírásának pillanatában annyira nem voltak eltérőek a különböző mutációk, hogy ez az oltás hatékonyságát befolyásolják.
Az influenza törzsek között nem feltétlenül van szerotípusbeli különbség. Az oltások mindig korábban fertőző vírusok ellen vannak, de bizonyos fokú keresztimmunitás miatt védenek bizonyos szintig az adott szezonális influenza ellen is.
Ez persze változhat, hiszen egy járvány egy folyamatosan alakuló és változó probléma. De ha változni fog a vírus, arra a tudománynak is lesz válasza.
9. Hogyan készülhettek el a vakcinákkal ilyen gyorsan?
A COVID-19 elleni védőoltás azért készült el ilyen gyorsan, mert rengeteg pénzt és erőforrást áldoztak az előállítására. Az alábbi két és fél perces videó tökéletesen elmagyarázza, hogyan sikerült egy év alá csökkenteni a különben egy évtizedes folyamatot!
10. A koronavírus elleni vakcinákról részletesen
Olyan, hogy „A” koronavírus elleni oltás nem létezik. Bárki beszél róla ilyen formában, tudd, hogy tájékozatlan.
Az elmúlt száz év legnagyobb járványa érthető okokból rengeteg kutatás párhuzamos beindulásához vezetett, ezért fontos, hogy nem egy, hanem összesen 150-nél is több féle különböző COVID-elleni vakcináról beszélhetünk, amelyek közül 85 -ben még az állatkísérleteket végzik, 63 van az I. vagy a II. klinikai fázisban, 18 a III. fázisban, 6-ot korlátozottan, kettőt teljes mértékben engedélyeztek, egynek a kutatását pedig megszakították (a 2020. december 21-i állás szerint.)
Ezek között megtalálható az összes létező oltásmechanizmus: a kínaiak inaktivált („félszemű, féllábú, félnótás hülye unokaöccsök”) vírusokat tartalmaznak, a Sputnik V nevű orosz „vírusdarabkákat”*, az EpiVacCorona mesterséges fehérjéket, a Pfizer és a Moderna terméke mRNS-t („a maffiózó autójának tervrajzát”) tartalmazza. Ha nem is érted feltétlen, ez mit jelent, azt láthatod, hogy nem ugyanaz a hatásmechanizmusuk!
(*Az orosz vakcina azt a gént fejezi ki, mint amit Pfizer és a Moderna vakcinája is. Az orosz vakcinában gén van, amiben mRNS, majd spike fehérje lesz, a másik kettő mindjárt az mRNS-el indul.)
A Pfizer készítménye
A Pfizer – jelenleg a világ negyedik legnagyobb gyógyszergyártó vállalata – készítménye volt az első, amely a nyugati világban engedélyt kapott a tömeges használatra.
Ez nem jelenti azt, hogy felületesebben tesztelték, ez azt jelenti, hogy a három klinikai fázisban részt vevő kísérleti alanyok nagyobb kockázatot vállaltak, illetve azt, hogy a döntéshozó szervek nem nyújtották el az engedélyezési eljárást, hanem soron kívül döntöttek róla.
Körülbelül úgy, ahogyan a bíróságokon a nagy társadalmi felháborodást keltő ügyeket gyorsítva tárgyalják, így akár pár héten belül születhet ítélet is – amíg ez más esetekben évekre is elnyúlhat.
A Pfizer termékét 43 548 alanyon tesztelték, összesen (medián) 2 hónapos utánkövetéssel, ugyanolyan módon, mint ahogyan azt az összes többi oltástól elvárják. Az alanyok között különböző neműek, 16 év felett minden életkorúak, különböző alapbetegségekkel rendelkezők is helyet kaptak .
Az oltás mellékhatásként helyi reakciókat (fájdalom, bőrpír, izzadás) és szisztémás reakciókat (láz, fejfájás, izomfájdalom) okozott, főleg a második adag beadása után. A mellékhatások túlnyomó része az enyhe és a közepes kategóriába volt sorolható.
Az oltás a második adag beadását követően egy héttel 95%-os hatákonysággal gátolta meg a fertőzést.
Az oltás vizsgálata természetesen tovább folytatódik, amely során megfigyelik azoknak a hosszú távú reakcióit, akik idáig megkapták a vakcinát, illetve további csoportokra is kiterjesztik a teszteket (16 éven aluliak, terhes nők stb.), akiket eddig nem vizsgáltak.
Ez az a vakcina, amelyet az EU elsőként elfogadott, és amelyből Magyarországra is küldenek.
Az orosz Szputnyik V vakcina
Az első orosz vakcinát a Gamaleya Kutatóintézet fejlesztette, és a Szputnyik V nevet adták neki.
Sajnos az orosz kormány politikai presztízskérdést csinált abból, hogy – akárcsak korábban a hidegháborús űrverseny idején – megelőzzék a nyugatot a saját vakcinájuk kifejlesztésével, és ezért az etikai és tudományos érveket sutba vágva a háromfázisos tesztelés nélkül kezdték el a vakcina tömeges alkalmazását.
Amikor arról hallottunk, hogy az oroszok gyakorlatilag emberkísérletet végeznek a sajátjaikon, akkor erre utaltak: mindössze 38 embert (!!!) teszteltek a kutatók mielőtt Putyin bejelentette, hogy az orosz döntéshozó szervek engedélyezik a szer használatát.
Ez pontosan 1146-szor (!!!) kevesebb, mint Pfizer oltásának esetében.
Az orosz vakcina hatákonysága ekkor 16% volt ( a Pfizer 95%-ával szemben), amely mélyen alatta van az elvárt minimum 40%-os hatékonyságnak, ráadásul az orosz kormány engedélye előtt semmilyen tudományos kutatás vagy cikk nem került nyilvánosságra a Szputnyik V-tel kapcsolatban.
Nem csoda hát, hogy világszintű felháborodást okozott Putyin felelőtlen bejelentése – ami viszont hatalmas kárt okozott az egész világon a koronavírus elleni oltásba vetett hitben is.
Ebben az oltásban, ebben a szakaszban az orvosok sem bíztak – joggal -, ami nagyszerű táptalajt biztosított az oltásellenesek számára.
Végül a harmadik fázis eredményét 2020. december 14-én jelentették meg a vakcina weblapján, de hiába a 22,714 tesztalanyon mutatott 91,4%-os hatékonyság, az emberek bizalmát nem valószínű, hogy könnyű lesz visszanyerniük, de jó hír, hogy a svéd-angol AstraZeneca bejelentette, hogy együtt fognak működni az oroszokkal az oltásuk tökéletesítésében.
Az „oxfordi’ vaccina (Astra-Zeneca)
Az oltás tesztelésének III. klinikai fázisa véget ért, 12 174 beoltott, és 11 879 fős kontrollcsoport részvételével. Az oltás hatékonysága jelenlegi tudásunk szerint 70,4%, de a kutatók ígérete szerint a dózis megváltoztatásával ez a szám könnyen 90% fölé tornászható lesz, és az oltóanyag olcsóbb és könnyebben tárolható, mint a Pfizeré vagy a Moderna vakcinája. Itt egyébként meg kell jegyezzünk egy érdekes történetet. Az oltás fejlesztésében a szerencse is nagy szerepet játszott, mint a tudomány számos nagy felfedezése során. A kutatók ugyanis az egyik csoportnak véletlenül csak fél adagot adtak be, ami valamilyen okból magasabb védettséget eredményezett. A normál adag 62%-os, a „féladag” viszont 90%-os hatékonyságú volt. A végső eredményben viszont súlyozott átlagot számoltak, így jött ki a 70,4. Amint újratesztelik a kisebb dózis, valószínűsíthető, hogy ez a szer is 90% fölé kerül majd.
A Moderna oltása
Az oltás tesztjének klinikai III. fázisa 30 000 fő részvételével történt, és 94,1%-os hatékonyságról számoltak be, ez lett (a Pfizer után) a második elfogadott készítmény az Amerikai Egyesült Államokban. Itt olvashatsz egy összehasonlítást (angolul) a Pfizer és a Moderna terméke között – laikus számára alig van különbség. A szert 2020. december 18-án engedélyezték az USA-ban 18 év felettiek oltására.
A kínai oltások
„Az az elképzelés, hogy az orosz vagy a kínai vakcinák végül ne lennének elég biztonságosak vagy hatékonyak, egyszerű nacionalizmus. Nincsen okunk feltételezni, hogy a kínai vagy az orosz vakcinák végül ne lennének működőképesek. Mindössze nem láttuk még a III. tesztelési fázis eredményeit.” – nyilatkozta Naor Bar-Zeev, fertőző betegségekre szakosodott orvos és járványszakértő, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health professzora.
Éppen ezért azok az országok, akik lemaradtak a Pfizer vagy épp a Moderna megrendeléséről, most többen is Kína irányában keresik a megoldást. Az Egyesült Arab Emirátusok és nyomukban Bahrein például már engedélyezte egy kínai vakcina bevezetését, állítva, hogy 86%-os hatékonysággal bír.
Sajnos erről sokkal többet nem engedtek megtudni.
Egyéb oltások
Mint azt már jeleztem, rengeteg kutatóközpont foglalkozik a koronavírus elleni oltásokkal. Ezeket egyesével végigvenni lehetetlen lenne e cikk hasábjain.
Általában elmondható, hogy ha a gyógyszergyárak saját profitjuk érdekében meg is próbálnának valamilyen veszélyes, rosszul használható terméket a világ nyakába sózni, az engedélyt a forgalombahozatalra még mindig szakértőktől kell megkapniuk.
E tekintetben óriási a különbség azok a demokratikus országok, és mondjuk Oroszország vagy Magyarország között. Ahol a kormány számára a saját népének veszélyeztetése elfogadhatatlan, nagy előnyben van. Már csak azért is, mert elhiszi a nép, hogy az ő érdekeiket képviselik az engedélyezéskor a döntéshozók…
Ezért óriási szerencsénk, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és a gyógyszerengedélyezést az Európai Gyógyszerügynökség dönti el…
11. Hogyan lehetek mégis fertőző, ha már beoltottak?
Sok helyről hallani, hogy azoknak, akiket beoltanak a koronavírus ellen, továbbra is maszkot kell majd hordaniuk. De miért? Az oltások akkor mégsem védenek? Vagy mi a gond?
A válasz két részből áll, és rendkívül logikus, te is beláthatod, ha végigolvasod.
Az oltás vizsgálata során azt tesztelték, kialakulnak-e a betegség tünetei, nem azt, hogy a vírus megtalálható-e a szervezetben. Általában ez a kettő ugyanaz lenne, de a koronavírus esetében (mint arról ebben a korábbi cikkemben már hosszan írtam) nagyon sokan tünetmentesen is hordozói a fertőzésnek.
Jelen állás szerint – vizsgálatok híján – még nem tudjuk, hogy a beoltottak a fertőzéstől is mentesek, vagy csak a tüneteket kerülik el. Hogyan lehet, hogy ez nem ellentmondás?
A koronavírus elsődleges belépési pontja a szervezetbe az orr. Amint ide kerül, gyorsan sokszorozódni kezd, és elindul a szervezet meghódítása felé. Az oltást kapott emberek immunrendszere észleli a problémát, és felveszi a harcot a vírussal, nem hagyja, hogy az tovább terjedjen – a legtöbb oltás esetében 90% fölötti hatékonysággal.
„Ez egy verseny: a vírus sokszorozódik gyorsabban vagy az immunrendszer válasza lesz gyorsabb. Ez egy rendkívül fontos kérdés.” – nyilatkozta Marion Pepper, a Washington Egyetem immunológusa a New York Timesnak.
Főleg, hogy az izomba adott oltás révén a védettséget jelentő antitestek a vérben cirkulálva jutnak el az orrba, tehát időre lesz szükség, mire hatékonyan szembe tudnak szállni a kórokozókkal, viszont az estlegesen tovább jutó vírusokat is hatékonyan pusztítják el.
Ezért elvileg elképzelhető, hogy bár a beoltott emberben a vírus tünetet nem okoz, az orrban a fertőzés még egy darabig életben marad, és a kilégzés által annak ellenére is továbbfertőzi azokat, akik fizikailag közeli kapcsolatba kerülnek egy ilyen „csak az orrában koronafertőzött” személlyel.
Erre a problémára – ha a kutatások során bebizonyosodik, hogy valós – megoldást jelenthetnek majd a következő generációs oltások vagy az orrnyálkahártyát érintő spray-vel bejuttatott vakcinák.
„A súlyos betegség megelőzése a legegyszerűbb, az enyhe lefolyású betegség megelőzése nehezebb, és a terjesztőképesség megakadályozása a legnehezebb [a koronavírus esetében]. Ha az oltás 95%-os hatékonyságú a tünetes betegség megelőzésében, egészen biztos, hogy valamennyivel kevésbé lesz hatékony a terjesztőképesség megelőzésében.” – nyilatkozta a New York Times azonos cikkében Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa.
„Azért én úgy gondolom, hogy amennyiben a testünk megszerzi az immunitás valamilyen formáját, a fertőzőképessége is csökkenni fog. Ha meg is fertőződtél, a vírus mennyisége, amely az orrodból még fertőzni képes le kell, hogy csökkenjen” – tette hozzá Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa.
Természetesen a gyógyszergyártók gőzerővel folytatják ezeket a teszteket is, de ahhoz, hogy lássuk az eredményeket több időnek kell eltelnie – hiszen az alanyokat nem fertőzhetik meg szándékosan koronavírussal csak azért, hogy lássák, képesek-e a vírus továbbadására tünetmentesen.
Ráadásul azok, akik már beoltatták és védve érzik magukat, értelemszerűen kevésbé fognak odafigyelni a járványellenes intézkedések betartására, ezért könnyen válhatnak az átlagosnál „rosszabb” terjesztőkké is.
Feltéve persze, hogy valóban bebizonyosodik a fertőzőképességük – de számos megnyugtató tanulmány mellett (mint például ez vagy ez) aggasztó a tény, hogy például az a 33 éves hong kongi beteg, aki először kapta el egymás után kétszer a koronavírust, szintént tünetmentes maradt, de mégis volt elég fertőzőképes vírus a testében, hogy tovább adhassa másoknak.
(Egyébként ezért szokták javasolni, hogy azok is oltassák be magukat, akik már átestek a fertőzésen: nem tudni – főleg egy tünetmentes, vagy enyhén tünetes lefolyás esetén -, hogy a szervezet a „természetes úton” felkészült-e a későbbi újrafertőződés elkerülésére.)
Ezért kell még egy darabig – ameddig biztosat nem tudunk majd a kérdésről – a beoltottaknak is betartani a mindenkire vonatkozó szabályokat. Ők már igen nagy valószínűséggel kerülik majd el a súlyos megbetegedést, de fontos, hogy akkor se adják tovább a vírust, ha esetleg ők maguk már mentesek a fertőzés egészségügyi következményeitől.
12. A személyes véleményem – ahogyan megígértem
A cikk elején ígértem, hogy megmondom, én mit fogok tenni és mit fogok javasolni a környezetemnek.
Amikor egy barátom két hete azt kérdezte, beoltatnám-e magamat, egyértelmű nemmel válaszoltam. A (főleg az oroszok etikátlan magatartásáról szóló) félinformációim birtokában nem éreztem biztonságosnak.
Az elmúlt két hét kutatása és utánaolvasása után, amelyekből a fentieket megírtam, mára annak a pártján vagyok, hogy aki csak teheti, adassa be magának a koronavírus elleni védőoltást. Én magam is ezt fogom tenni, amint lehetőségem nyílik rá.
Még úgy is, hogy én magam nem tartozom a veszélyeztetett korosztályba – viszont nem szeretnék „fehér járólap”, terjedési út lenni egy mások számára potenciálisan veszélyes fertőzés előtt.
Ami pedig a kötelező oltásokat illeti: jó lenne megértenünk, hogy ez szó szerint élet-halál kérdése. És hogy aki nem vesz részt a közös védekezésben, az személyében felelős mások szenvedéséért.
Talán sokan így megfontoltabb döntéseket hoznának…
13. Ki fizette ezt a cikket?
Te, vagy valaki, aki „meghívott rá”.
Ez a cikk kormányoktól és gyógyszergyártóktól teljes mértékben független, ha megnézed, még csak hirdetéseket sem találsz az oldalon. Az utánajárás két hetes munkáját kizárólag a támogatóim finanszírozták, akik mikroadományaikkal járultak hozzá munkámhoz, nélkülük nem tudtam volna ennyi időt és energiát szentelni a megírására. Köszönöm nekik!
Számomra fontos, hogy ennek a munkának az eredményét ne csak azok élvezhessék, akik előfizetnek rá, ezért az ő támogatásuknak köszönhetően mindenkivel megosztom ezeket a cikkeket.